Február 8-a nemcsak az anyaországban, hanem világszerte mindenhol – így hazánkban is – a szlovén kultúra napja: az 1849-ben e napon elhunyt kiváló költőre, a szlovén irodalom első európai színvonalú alkotójának is tekintett France Prešerenre emlékeznek a szlovén anyanyelvüket, kultúrájukat és identitásukat ápoló közösségek.
A magyarországi Szlovének Szövetsége és az Országos Szlovén Önkormányzat szervezésében a szentgotthárdi Színházban tartottak ebből az alkalomból ünnepséget. A program a két nemzet himnuszának eléneklésével kezdődött, melyet a felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola tanulói vezettek. Ezt követően Kovács Andrea, a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnöke köszöntötte a zsúfolásig megtelt színházterem közönségét. Mint elmondta: „ezen a napon emlékezünk a szó erejére, a nyelv és a kultúra fontosságára, valamint azokra a láthatatlan, de kézzelfogható kötelékekre, amelyek összekötik a közösséget”. Ez a nap nemcsak a múltra emlékezik – folytatta – hanem arra a felelősségre is felhívja a figyelmet, amelyet a jövő nemzedékei iránt viselünk az identitás, a nyelv és a hagyomány megőrzésében.
A fellépő fiatalok „A rábavidéki mesék világából”, a népi bölcsesség tárházából merítettek történeteket előadásukhoz. A mesék hidat jelentenek a nagyszülők és az unokák között, megtanítják a fiataloknak, hogy mi helyes és mi helytelen, mi a jó és mi a rossz, általuk megtanulják a fiatalok a szlovén nyelvet, értékeket és mindazt, ami meghatározza és összeköti a közösséget.
Holecz Károly, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte: “A kultúra olyan kötelék, amely a nyelv, a művészet, az értékek és hagyományok mentén köt össze egy közösséget. A kultúra az a mód, ahogy a világot értjük, felfogjuk és továbbadjuk. Ahogy álmodunk és kitartunk. Híd múlt és jövő között, a közösség ereje, mely megmutatkozik a nyelvben és művészetben s az összetartozás megélésében. A kultúra nem csupán az az örökség, amit magunkkal hozunk, hanem az az alkotásvágy is, mely mindazokban él és növekszik, akik fontosnak tartják és óvják a kultúrát.”
Szavaival a fiatalok felé is fordult: „Tudom, hogy sokszor halljátok otthon vagy az iskolában: viselkedj kulturáltan. Én azt kívánom és javaslom nektek, maradjatok minél tovább gyerekek, akik mertek álmodni és hisztek a mesében. Legyetek kíváncsiak, érdeklődök és mosolygósok”. Majd így folytatta: A mi meséink nem egyszerű történetek, hiszen ablakot nyitnak a mi világunkra, a Rába-vidéki valóságra – mondta büszkén. Meséink is arról beszélnek, milyen erősek vagyunk. S ez megmutatkozik anyanyelvünkben is. Hazai nyelvjárásunk a legnagyobb gazdagságunk. Nem tudom nektek elmondani, milyen szép a világ Rába-vidéki nyelvjárásban, ezt csak az tudja, aki érti azt – zárta gondolatait.
A különleges mese, amit ezek után láthatott a közönség a színpadon, határon átívelő, közös produkció volt: a szlovéniai Gederovci Általános Iskola tanulói is részt vettek benne, közös felkészüléssel.
Forrás: vaol.hu
